Hónap: 2018 november

Pörgős élet anyaság előtt és után | Vendég Spuriga Dóra, pottyoslabda.hu

Hogyan lehet megtartani magunkat a saját életünkben a gyermekek megérkezése után, hogyan nem tűnünk el mi magunk belőle? Merhetjük rosszul megélni ezt az időszakot, és képesek lehetünk megtalálni a válaszainkat, az új utunkat vagy visszatalálhatunk önmagunkhoz? Mi kellhet ahhoz, hogy szülés után a pörgős életből ne kiszakadjunk, hanem új lehetőségeit, árnyalatait találjuk meg? Erről beszélgetünk a mai adásban Spuriga Dórával, aki a pottyoslabda.hu családi portál vezetője.

Dóri élte a marketingvezetők pörgős, utazós, munkával teli életét, majd nem találta önmagát az anyai szerepben. Engedő/megtartó kötelékekre, megértő férjre, a jógára és egy hosszabb önismereti útra volt szüksége ahhoz, hogy visszataláljon önmagához… de már egy másik minőségben. Majd elmeséli… tarts velünk! 🙂

Ez is elhangzik az adásban:

“Bármilyen cukik voltak a gyerekek, de én úgy éreztem magam, hogy eltűntem a saját életemből.”

“Nyilván kifelé ezt nem mutatjuk, általában nem posztoljuk a Facebookra a küzdelmes dolgokat, csak hogy milyen cuki a család…”

“Esténként volt olyan, hogy a zuhany alatt bőgtem, miközben pedig azt sem tudtam, hogy mi miatt…”

“Kerestem, hogy ki vagy mi lehet az a segítség, amely mentén majd helyrerakom magam lelkileg.”

“Nagyon fontos, hogy a kommunikáció a párkapcsolatban rendben legyen, csak akkor tud működni minden.”

“Családilag megbeszéltük, hogy vegye ki mindenki részét.”

“Mindig van egy mélypont, de ilyenkor azt gondolom, hogy oké, megint itt van egy feladat,a min túl kell lendülni.”

 

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

S. Tóth Márta FB oldala: https://www.facebook.com/stothmarta/

Kütyüzés nélküli gyerekkor a 90-es években

Visszarepülünk a 80-as, 90-es évekbe, és megnézzük, mivel töltöttük a gyerekkorunkat telefon- és egyéb okoseszköz nyomkodás helyett. Felidézünk jó részeket és a hiányokat is, vagyis hogy számunkra mi volt jobb nélküle, de mi lehetett volna jobb kütyüvel. Nézzük, milyen volt a kütyüzés nélküli gyerekkor 20-30 évvel ezelőtt.

Míg a 90-es években alig volt valakinek mobiltelefonja, addig 2012-ben a magyar lakosság 22 százalékának már okostelefonja volt, 2016-ban pedig 61 százalékra növekedett ez a szám. Jelenleg lassan alig akad olyan magyar ember, akinek ne lenne okoseszköze. Erről és az okostelefon hatásairól beszélgettünk a legutóbbi adásban, most pedig a “boldog békeidőkről” lesz szó, vagyis gyermekkorunk kütyünélküli nosztalgiájáról.

Tarts velünk!

Ez is elhangzik az adásban:

“Mindig lámpagyújtásra kellett hazaérnem, nem tudott anyukám rám dobni egy  Viber üzenetet, minden az előzetes megbeszélésen és a bizalmon múlott.”

“A 90-es évek elején főként még csak hagyományos levelezéssel tudtunk kapcsolatot tartani a távolabb élő ismerősökkel. Sokkal lassabb volt a világ.”

“Emlékszem, a nyári táborban mennyire vártuk a levélosztást…!”

“Gondolj bele, mi lenne most, ha elküldenéd a gyerekedet 2 hétre táborba, és nem lehetne nála telefon. El sem tudnánk képzelni! Szóval mekkora bizalomfaktor kellett anno!”

“Talán régen sokkal gyorsabban, hamarabb kellett önállóan, felelősségteljesen gondolkodni.”

“Amikor nem ellenőrizhettek a szüleink minket azzal, hogy ránk csörögnek, akkor abban bízhattak, hogy amit elmondunk nekik, az úgy van és amit megbeszélünk, úgy lesz.”

“Szeretem, hogy most bármilyen információ bármikor elérhető.”

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

Oszd meg velünk Te is a kütyümentes gyermekkori élményeidet, illetve pro-kontra érveidet, hogy miért volt jobb nélküle, és miért jobb vele!

Érzelmi intelligencia – vendég S. Tóth Márta, NLP tréner

Az érzelmi intelligencia sokkal jobban meghatározhatja a sikereinket, az életben való beválásunkat, mint az értelmi intelligencia. Erről beszélgetünk a mai adásban coach, NLP tréner vendégünkkel, S. Tóth Mártával, és megnézünk számos magánéleti- és munkahelyi példát.

A vezetők 70%-a már fontosabb területnek tartja az érzelmi intelligenciát, mint az IQ-t. Az IQ esetében fejben működnek a dolgok (gondolkodás, logika, stratégia stb.), az EQ esetében szívben (érzelmek). Az érzelmi intelligencia (EQ) a saját és mások érzelmeinek felfogásával (érzékelésével), kezelésével és (pozitív) befolyásolásával kapcsolatos képességek együttese. Ha szeretnéd növelni az érzelmi intelligenciádat, íme 4 módszer.

Az érzelmi intelligenciához az alábbi területek tartoznak:

  • Ahogy mondok valamit.
  • Ahogy bizonyos szituációkat kezelek.
  • Ahogy mások érzéseit kezelem.
  • Ahogy a saját érzelmeimet szabályozom.
  • Ahogy érvelek.
  • Ahogy mások véleményét, érveléseit fogadom.
  • stb.

Ez lesz a témánk, tarts velünk!

Ez is elhangzik az adásban:

“Sok férfi magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, de nem meri kifejezni.”

“Sajnos hajlamosak vagyunk túl gyorsan címkézni a másikat.”

“Akinek erős EQ szintje van, inkább emberekhez kötődik, mint a pozícióhoz és a pénzhez.”

 

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

S. Tóth Márta FB oldala: https://www.facebook.com/stothmarta/

Női szerepeink kisgyerek mellett – vendégünk Szokoli Bernadett, coach

Hogyan néznek ki a családi szerepek gyermekvállalás után, hogyan működünk jól nőként, anyaként, társként és miért rossz, ha anyának és apának szólítjuk egymást a párunkkal? Miért sínyli meg sokszor a párkapcsolat ennek az új, szülői szerepnek a felvételét? Erről beszélgetünk a mai adásban coach vendégünkkel, Szokoli Bernadettel.

Miután megszületik a gyermekünk, akkor egy új szerepet kapunk. Tehát a hangsúly azon van, hogy NEM átalakulunk, hanem felveszünk egy új szerepet, éppen ezért a többi szerepünktől sem kell megszabadulni, csupán egy darabig az új, szülői szerepünk lesz előtérben. Ugyanúgy megmaradunk nőnek, ugyanúgy megmaradunk kollégának, ugyanúgy megmaradunk társnak, ugyanúgy megmaradunk barátnak, és lesz még mellé egy plusz anyai szerepünk.

Ez lesz a témánk, tarts velünk!

Ez is elhangzik az adásban:

“Szerintem nagyon hasznos, hogy nem átalakulásként kell felfogni ezt a helyzetet, ez így teljesen más megvilágításba helyezi az egészet.”

Miután megszületik a gyermek, még egy stabil kapcsolat is élhet át válságokat.”

“Attól, hogy egy férfinek és egy nőnek születik gyermeke, ők még felnőtt emberek maradnak, egyenrangú partnerek. Szülőkké válnak, de csak a gyermek aspektusából.”

“Sokszor hallom, amikor nők azt mondják, hogy a párjuk besegít. Nem besegíteni kell pedig, hanem részt vállalni a közös felelősségből, legyen ez a háztartás, a gyereknevelés, bevásárlás.”

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

Szokoli Bernadett weboldala: szokolibernadett.hu

Kütyüzz vagy ne kütyüzz? Ez itt a kérdés! Az okostelefon hatásai az életünkre.

Te is éppen az okostelefonodon keresztül hallgatsz minket? Ha igen, akkor a pro felé mozdul máris a mérleg, vagyis milyen jó, hogy a zsebünkben hordozzuk a fejlődésünk és szórakozásunk eszközét. Persze nem minden ilyen kerek, pont annyi ellenérv szól a kütyük ellen, mint mellettük. Erről beszélgetünk a mai adásban.

Míg 2012-ben a magyar lakosság 22 százalékának volt okostelefonja, 2016-ban 61 százalékra növekedett ez a szám, jelenleg pedig lassan alig akad olyan magyar ember, akinek ne lenne okoseszköze.

Egy év eleji kutatás hazai statisztikákkal foglalkozó része alapján a felnőtt magyar lakosság 79 százaléka tekinthető internet-felhasználónak, ezen belül 65 százalék mobilinternet-felhasználónak. Mobil eszközzel 7,86 millióan rendelkeztek az év elején; a közösségi médiában 5,8 millióan voltak jelen, közülük 4,8 millióan mobil platformokon keresztül vették igénybe a közösségi alkalmazásokat.

Ezek őrült számok, az okoseszköz manapság már nem kikerülhető, de álljunk meg egy pillanatra, és gondolkodjunk el róla, hogy miért jó vagy éppen rossz ez nekünk. Erről a mai adás. 🙂

Ez is elhangzik az adásban:

“Amikor azt halljuk, hogy a Szilícium-völgybeli vezetők nem engedik kütyü közelbe a gyerekeiket 12 éves korukig, akkor elgondolkodik az ember…”

“Sokszor csak arra vágyunk, hogy kikapcsoljuk az agyunkat.”

“A kütyü nem csak megy a háttérben, mint a tévé, így az aktív figyelmedet kapja.”

“Szerintem az okostelefon a világ legjobb eszköze, mert óriási lehetőséget teremt bárki számára!”

“Akár egy sikeres vállalkozást is létrehozhatsz a telefonodról.”

“Az okostelefon passzív tartalomfogyasztókból, aktív tartalomgyártókká tette az embereket.”

“Imádom, hogy megadja a munkámhoz szükséges szabadságot (mobil iroda), de a korlátlan szabadság nem mindig jó, rákattanhatsz és függővé is válhatsz tőle…”

“Sokszor nem viszek magammal mobiltelefont, ha a hétvégén elmegyünk valahova.”

 

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.