Csevej

Hogyan hangolódunk az ünnepekre?

Átrohanunk az adventi időszakon vagy teret engedünk a karácsonyba való megérkezésnek, az ünnepre való hangolódásnak? Vajon ki tudjuk-e kapcsolni az év végi ezerrel pörgő üzemmódot, és ha esetleg igen, hogyan? Meddig hittünk a Mikulásban, illetve milyen emlékeink vannak gyermekkorunk karácsonyairól? A mai podcast adásban mesélünk a saját hangolódó módszereinkről és nosztalgiázunk gyermekkorunk ünnepei emlékeivel.

Te hogyan hangolódsz az ünnepekre?

Ez is elhangzik az adásban:

“Hónapokkal előre eltervezem, hogy Hú, most nagyon meg fogom élni ezt az időszakot, de aztán beszippant  a mókuskerék.”

“Igaz, hogy kicsit rohanósat, de 24-ére teljes jelenléttel meg tudok érkezni.”

“Nekem a január/február ad teret az átgondolásra, lelassulásra, de a november/december nem.”

“A minőségi közös időtöltés az, ami a legfontosabb a karácsonyban.”

 

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

Pörgős élet anyaság előtt és után | Vendég Spuriga Dóra, pottyoslabda.hu

Hogyan lehet megtartani magunkat a saját életünkben a gyermekek megérkezése után, hogyan nem tűnünk el mi magunk belőle? Merhetjük rosszul megélni ezt az időszakot, és képesek lehetünk megtalálni a válaszainkat, az új utunkat vagy visszatalálhatunk önmagunkhoz? Mi kellhet ahhoz, hogy szülés után a pörgős életből ne kiszakadjunk, hanem új lehetőségeit, árnyalatait találjuk meg? Erről beszélgetünk a mai adásban Spuriga Dórával, aki a pottyoslabda.hu családi portál vezetője.

Dóri élte a marketingvezetők pörgős, utazós, munkával teli életét, majd nem találta önmagát az anyai szerepben. Engedő/megtartó kötelékekre, megértő férjre, a jógára és egy hosszabb önismereti útra volt szüksége ahhoz, hogy visszataláljon önmagához… de már egy másik minőségben. Majd elmeséli… tarts velünk! 🙂

Ez is elhangzik az adásban:

“Bármilyen cukik voltak a gyerekek, de én úgy éreztem magam, hogy eltűntem a saját életemből.”

“Nyilván kifelé ezt nem mutatjuk, általában nem posztoljuk a Facebookra a küzdelmes dolgokat, csak hogy milyen cuki a család…”

“Esténként volt olyan, hogy a zuhany alatt bőgtem, miközben pedig azt sem tudtam, hogy mi miatt…”

“Kerestem, hogy ki vagy mi lehet az a segítség, amely mentén majd helyrerakom magam lelkileg.”

“Nagyon fontos, hogy a kommunikáció a párkapcsolatban rendben legyen, csak akkor tud működni minden.”

“Családilag megbeszéltük, hogy vegye ki mindenki részét.”

“Mindig van egy mélypont, de ilyenkor azt gondolom, hogy oké, megint itt van egy feladat,a min túl kell lendülni.”

 

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

S. Tóth Márta FB oldala: https://www.facebook.com/stothmarta/

Kütyüzés nélküli gyerekkor a 90-es években

Visszarepülünk a 80-as, 90-es évekbe, és megnézzük, mivel töltöttük a gyerekkorunkat telefon- és egyéb okoseszköz nyomkodás helyett. Felidézünk jó részeket és a hiányokat is, vagyis hogy számunkra mi volt jobb nélküle, de mi lehetett volna jobb kütyüvel. Nézzük, milyen volt a kütyüzés nélküli gyerekkor 20-30 évvel ezelőtt.

Míg a 90-es években alig volt valakinek mobiltelefonja, addig 2012-ben a magyar lakosság 22 százalékának már okostelefonja volt, 2016-ban pedig 61 százalékra növekedett ez a szám. Jelenleg lassan alig akad olyan magyar ember, akinek ne lenne okoseszköze. Erről és az okostelefon hatásairól beszélgettünk a legutóbbi adásban, most pedig a “boldog békeidőkről” lesz szó, vagyis gyermekkorunk kütyünélküli nosztalgiájáról.

Tarts velünk!

Ez is elhangzik az adásban:

“Mindig lámpagyújtásra kellett hazaérnem, nem tudott anyukám rám dobni egy  Viber üzenetet, minden az előzetes megbeszélésen és a bizalmon múlott.”

“A 90-es évek elején főként még csak hagyományos levelezéssel tudtunk kapcsolatot tartani a távolabb élő ismerősökkel. Sokkal lassabb volt a világ.”

“Emlékszem, a nyári táborban mennyire vártuk a levélosztást…!”

“Gondolj bele, mi lenne most, ha elküldenéd a gyerekedet 2 hétre táborba, és nem lehetne nála telefon. El sem tudnánk képzelni! Szóval mekkora bizalomfaktor kellett anno!”

“Talán régen sokkal gyorsabban, hamarabb kellett önállóan, felelősségteljesen gondolkodni.”

“Amikor nem ellenőrizhettek a szüleink minket azzal, hogy ránk csörögnek, akkor abban bízhattak, hogy amit elmondunk nekik, az úgy van és amit megbeszélünk, úgy lesz.”

“Szeretem, hogy most bármilyen információ bármikor elérhető.”

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

Oszd meg velünk Te is a kütyümentes gyermekkori élményeidet, illetve pro-kontra érveidet, hogy miért volt jobb nélküle, és miért jobb vele!

Kütyüzz vagy ne kütyüzz? Ez itt a kérdés! Az okostelefon hatásai az életünkre.

Te is éppen az okostelefonodon keresztül hallgatsz minket? Ha igen, akkor a pro felé mozdul máris a mérleg, vagyis milyen jó, hogy a zsebünkben hordozzuk a fejlődésünk és szórakozásunk eszközét. Persze nem minden ilyen kerek, pont annyi ellenérv szól a kütyük ellen, mint mellettük. Erről beszélgetünk a mai adásban.

Míg 2012-ben a magyar lakosság 22 százalékának volt okostelefonja, 2016-ban 61 százalékra növekedett ez a szám, jelenleg pedig lassan alig akad olyan magyar ember, akinek ne lenne okoseszköze.

Egy év eleji kutatás hazai statisztikákkal foglalkozó része alapján a felnőtt magyar lakosság 79 százaléka tekinthető internet-felhasználónak, ezen belül 65 százalék mobilinternet-felhasználónak. Mobil eszközzel 7,86 millióan rendelkeztek az év elején; a közösségi médiában 5,8 millióan voltak jelen, közülük 4,8 millióan mobil platformokon keresztül vették igénybe a közösségi alkalmazásokat.

Ezek őrült számok, az okoseszköz manapság már nem kikerülhető, de álljunk meg egy pillanatra, és gondolkodjunk el róla, hogy miért jó vagy éppen rossz ez nekünk. Erről a mai adás. 🙂

Ez is elhangzik az adásban:

“Amikor azt halljuk, hogy a Szilícium-völgybeli vezetők nem engedik kütyü közelbe a gyerekeiket 12 éves korukig, akkor elgondolkodik az ember…”

“Sokszor csak arra vágyunk, hogy kikapcsoljuk az agyunkat.”

“A kütyü nem csak megy a háttérben, mint a tévé, így az aktív figyelmedet kapja.”

“Szerintem az okostelefon a világ legjobb eszköze, mert óriási lehetőséget teremt bárki számára!”

“Akár egy sikeres vállalkozást is létrehozhatsz a telefonodról.”

“Az okostelefon passzív tartalomfogyasztókból, aktív tartalomgyártókká tette az embereket.”

“Imádom, hogy megadja a munkámhoz szükséges szabadságot (mobil iroda), de a korlátlan szabadság nem mindig jó, rákattanhatsz és függővé is válhatsz tőle…”

“Sokszor nem viszek magammal mobiltelefont, ha a hétvégén elmegyünk valahova.”

 

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

Fejlődés, önfejlesztés, podcast készítés | Vendég Szempillantás podcast

Miért fogtunk bele a podcast készítésbe, milyen dilemmáink voltak, milyen bénázások és szárnypróbálgatások? Mi a célunk a podcast készítéssel, miért gondoljuk, hogy ez a műfaj remek (ön)fejlesztő? Többek között elmeséljük a saját podcast hallgatási szokásainkat, valamint szót ejtünk a magyar podcast helyzetéről is. Miközben jót szórakozunk egymás sztorijain, a tanulságokat is megosztjuk, hátha neked is jól jön az utad során. Erről beszélgettünk a Szempillantás podcastereivel, Tündivel és Vikivel.

Hazánkban sokan azt sem tudják, mi az a podcast, miközben a tengerentúlon aktívan dübörög a 21. század rádiózása, 47 millió amerikai heti szinten hallgatja a kedvenc podcast adásait. Miután feliratkozol egy csatornára, értesítéseket kapsz az új részekről, letöltődik az adás a telefonodra, amit ezáltal internet nélkül is akkor hallgatsz meg, amikor akarod, mondjuk útközben, munkába menet a kocsiban, iskolába menet a metrón, esetleg este az ágyban.  Kényelmes és hasznos szórakozás. Te hallgatsz már valamilyen podcast csatornát?

Mindenképpen hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást azon a csatornán, ahol a legkényelmesebb neked: Anchor, Apple Podcast, Spotify, Google podcast, stb.

Hallgasd a Szempillantás podcastot is! 🙂  www.szempillantaspodcast.hu

Ihlet – honnan jön, miért fontos és mi a teendőnk vele?

Nemcsak a tipikusan kreatív szakmákban jöhet szóba az ihlet fogalma, hanem bármilyen hétköznapi szituációban is. Miért ösztönöz bennünket cselekvésre némi inspiráció? Honnan jön az ihlet? Mi honnan merítünk? Erről beszélgettünk a mai adásban.

Hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást, és merülj el velünk az inspiráció birodalmába, meríts ihletet a beszélgetésből. 🙂  Soundcloudon vagy iTunes-ban.

Miért félünk a hibázástól, miközben a fejlődésünk része?

Félni kell a hibázástól vagy keresni rá a lehetőséget? Túlságosan klisé, hogy minden hibából tanuljunk, vagy tényleg ez kell ahhoz, hogy fejlődjünk? Hiba nélkül nincs siker sem? A komfortzónáról szóló adás után most a hibázásról beszélgettünk.

hibázás | kockázat | komfortzóna | siker | leszarom tabletta | önostorozás | félelempiramis | Merj hibázni!

Ha képesek vagyunk tanulni a hibáinkból, akkor elégedettebb életet élhetünk. Ezt nem (csak) Coelho mondja, hanem tudományos berkekben is bizonyított. Gondoljunk csak Carol Dweck Stanfordi pszichológia professzor fejlődő szemléletmód módszerére. Vagy vannak helyzetek, amikor egyszerűen nem éri meg stresszelni potenciális hibázási banánhéjak miatt, mert hol van az a probléma ahhoz képest, ami igazán számít az életünkben? Mi a legrosszabb, ami történhet, ha rosszul sül el egy dolog? De inkább fordítsuk is meg azonnal a kérdést: Mi lenne, ha a legjobb verzió szerint történik?

Hibázás = Kísérletezés

Ha úgy fogjuk fel a hibáinkat, hogy újak vagyunk egy területen, és mindez csak kísérletezés része, akkor elvesszük az élét. Hibázni csak az hibázik, aki elég kíváncsi és bátor ahhoz, hogy olyan területre merészkedik, ahol még nem járt, amit még nem ismer. Hiba nélkül egyszerűen nincs siker sem, szóval merjünk hibázni! Persze minden a hozzáállásunkon múlik, és a válaszreakciónkat az is meghatározhatja, hogy a hibázás mely életterületünkön történik és milyen a mértéke…

Te hogy viszonyulsz a hibáidhoz, a hibázáshoz?

A mai podcast adásban elmeséljük, mi hogy állunk a hibázással, mennyire dán-módszer szerint fogjuk fel, és alaposan kivesézzük a témát, hátha lesz olyan gondolat, amit magaddal tudsz vinni te is a saját (élet)utadra.

Hallgasd meg a legújabb Nők az úton podcast adást akár itt az oldal tetején, vagy az iTunesban, Achoron, Soundcloudon.

 

Hogyan osszuk be jól az időnket? Íme néhány időmenedzsment módszer!

Halogatunk, késünk, elúszunk a feladatokkal vagy éppen frusztrálóan túlszervezettek vagyunk… Az biztos, az idő mindenkit érint, így az időbeosztás nagyon fontos témakör mindannyiunk életében. Úgy keressük a hatékony időmenedzsment titkát, mint a Szent Grált. A mai adásban megosztjuk a mi időbeosztási szokásainkat illetve kínálunk néhány igen hasznos módszert, amely sokkal hatékonyabbé teheti a ti napjaitokat is.

időmenedzsment | személyiség színek | 2 perces szabály | GTD-módszertan | Eisenhower-mátrix 

Te milyen eszközt használsz arra, hogy vezesd a feladataidat? Sokan filofaxot, naptárat, to do list-et vagy éppen ezek kombinációt egy applikációba sűrítve. Igazából mindegy, hogy melyiket választod, a fontos, hogy légy előrelátó és őszinte magadhoz. Például mindig tudd, hogy körülbelül mennyi időt vesz igénybe egy feladat, és ezt az infót vedd számításba az időbeosztásod tervezésénél. Rengeteget fog segíteni.

A hatékony időbeosztás és a 2 perces szabály

Illetve nagyon praktikus időmenedzsment módszer az Eisenhower-mátrix, ami a neve ellenére igen egyszerű, ám ugyanennyire hasznos is. A lényege, hogy fontosság és sürgősség szerint rendezi a feladataidat. A mostani podcast adásban elmondjuk részletesen, hogyan használd, illetve mesélünk az egyik legnépszerűbb módszerről, a 2 perces szabályról is.

Évi kedvenc praktikája:

Minden este felírom a másnapi feladatokat kvázi to do list-ként, és mellé írom, hogy mennyi időt vesz majd igénybe. Így látom, hogyan tudom észszerűen beosztani a napi teendőimet. Az idő jelzése a feladatok mellett apró, ám annál fontosabb lépés a hatékony időbeosztás felé vezető úton.

Anita kedven praktikája:

A két percnél hamarabb megválaszolható e-mailekre rögtön válaszolok vagy delegálom, a többit pedig félreteszem későbbi megválaszolásra vagy törlöm. Mindig e szerint csoportosítom a leveleimet, bármikor nyitom meg az e-mail fiókomat. Ez a rendszer nekem szuperül működik.

A mai podcast adásban még rengeteg belső infót és hasznos tanácsot mesélünk az időbeosztással kapcsolatban, többek között David Allen időmenezsdment szakértőtől is hozunk azonnal használható módszereket! Hallgasd meg a mostani adást akár itt az oldal tetején, az iTunesban vagy a Soundcloudon, illetve megnézheted az alábbi videón is.

Neked mi a kedvenc praktikád?

Az adásban elhangzott tervezőket a 365letszikra oldaláról töltheted le!

 

Pórázon tart a komfortzóna? Tágítsd a határaidat!

Meddig terjednek a határaink és vajon képesek vagyunk-e azokat minél gyakrabban átlépni? Mi abban hiszünk, hogy csak a komfortzónánk peremén lavírozva vagyunk képesek fejlődni. Ha nem félelemmel telve tekintünk erre az ismeretlen területre, hanem inkább kíváncsi izgatottsággal, kevésbé lesz ijesztő a feszegetni a határainkat. Erről a témáról beszélgettünk a mai Nők az útON podcast adásban. Tarts velünk, menjünk együtt az úton!

komfortzóna | határok | hibák | tanulás | fejlődés

Mi is nagyon gyakran a komfortzónánk peremére kerülünk, nem minden helyzetben érezzük magunkat teljesen kompetensnek, illetve azt érezzük, hogy ez a helyzet most igencsak kényelmetlen, erőfeszítéssel járó, ismeretlen. Akár fizikai tünetei is lehetnek, amikor elérkezünk a határainkhoz: izzadunk, hevesebben ver a szívünk és az zakatol a fejben, hogy ezt talán mégsem kellene meglépni. Aztán ahogy trenírozzuk magunkat az adott helyzetben, annál ismerősebb és kényelmesebb lesz. Majd hopp, már tágítottuk is a határainkat. És ez így megy nap mint nap.

Te hogy vagy vele? Milyen gyakran állítod magad kihívások elé?

A komfort zóna nem más, mint a saját kényelmi zónánk.

Én egyébként úgy érzem, ezt a szót egy kicsit elhasználtuk már, mégis használjuk, tehát van létjogosultsága. De mindegy is minek hívjuk, komfortzóna, határ, kényelmetlen szituáció, tanulási folyamat, a lényeg, hogy létező fogalom és rendszeresen szembesülünk vele az életünkben. Ha egy kicsit közelebb hozzuk magunkhoz a témát, talán kevésbé lesz ijesztő ez az ismeretlen terep.

A kényelmi zónánkba a megszokott dolgaink tartoznak, amit ismerünk, amiben otthonosan mozgunk (a ház, amiben élünk, a barátaink, az hogy milyen étterembe járunk, a munkahelyünk, az útvonal ahol közlekedünk, a kapcsolataink, szokásaink, viselkedésünk…), hiszen leginkább a kényelmesebb megoldásokat részesítjük előnyben, mert ezek nem okoznak különösebb feszültséget.

Ha fejlődni akarunk, új élményeket akarunk megtapasztalni, akkor nincs mese, tágítani kell a határainkat, ki kell lépnünk ebből a kényelmi zónából.

Kvázi be kell vállalni az ismeretlent. Először ez feszültté tesz, majd megszokjuk és mehet magasabbra az a léc, vagy ha nem magasabbra, új polcra. Ha úgy érezzük, hogy új célokra, élményekre vágyunk, mégsem lépünk semerre, akkor bizony benne ragadtunk a zónában. Ideje kilépni.

Ilyenkor tedd fel magadnak a kérdést:

Vajon azok a kétségek, amelyek miatt most megtorpanok, számítani fog 1-2-5 év múlva? Vagy inkább a meg nem lépést bánnám meg?

A részletekért hallgasd meg a legújabb podcast adásunkat akár itt az oldal tetején, az iTunesban vagy a Soundcloudon, illetve megnézheted az alábbi videón is.

 

Home Office – hogyan tükrözi az irodánk a személyiségünket?

Miért fontos, hogy milyen környezetben dolgozunk, hogy milyen tárgyak, kiegészítők, színek, hangulat vesz bennünket körül? Hogyan függ össze a motiváció, a munkakedv és az irodánk stílusa? Dolgozz akár home officeból, akár irodából, igyekezz a személyiségedhez igazítani a munkakörnyezetedet, hogy jól érezd magad benne, ezáltal inspiráltan és kellemes hangulatban teljen az a 8(+) óra. Erről beszélgettünk Anitával, aki ugyebár tértervező is. 🙂

home office | tértervezés | iroda | hangulat | inspiráció | személyes tér

A legfontosabb, amire figyelj a home office kialakításánál:

Hiába szép és inspiráló egy munkakörnyezet, ha nem praktikus, akkor nem mész vele semmire, sőt, nehezíti a munkádat. Mielőtt kialakítod az otthoni irodádat, vagy dolgozósarkodat, gondold át az alapokat: mekkora helyed van, mennyi tárolóegységre van szükséged, min ülve szeretsz dolgozni, hol kényelmes/kellemes ülnöd a helyiségben? Ezeken kívül gondolj a közlekedő területekre is, hogy szabadon tudj mozogni. Fogj egy kockás papírt vagy akár nyiss meg egy tértervező programot, és tervezd meg/gondold át az alapokat! Ez lesz az alfa, ahonnan kiindulsz.

Ha ezt tisztáztad és ennek mentén megtervezted az elosztást, jöhet a stílus, a hangulat, a dekoráció… vagyis a legizgalmasabb része. A részletekért hallgasd meg/nézd meg a podcast adásunkat.

Ezeket a kérdéseket is érintettük a beszélgetésben:

  • Mi milyen szempontokat vettünk figyelembe az irodánk kialakításánál?
  • Mi hogyan tettük személyessé a munkaterületünket?
  • Miként teremtsünk harmóniát a munkakörnyezetünkben?
  • A színek és azok hatásai ránk. Milyen színt érdemes választani, és milyeneket választottunk mi?
  • Home officeban összefolyik a munka- és a magánélet tere, gondoljunk erre is a berendezésnél
  • Mi a helyzet az osztott terű irodákkal?

Ha kíváncsi vagy a mi irodánkra, íme. 🙂

Mi is nagyon kíváncsiak vagyunk a te irodádra/home officeodra/dolgozósarkodra, oszd meg velünk a FB oldalunkon vagy használd Instagramon a #nokazuton illetve az #utamonvagyok hasteget a fotód megjelöléséhez!

Hallgasd meg a legújabb podcast adásunkat akár itt az oldal tetején, az iTunesban vagy a Soundcloudon, illetve megnézheted az alábbi videón is.